Oldalak

2013. május 2., csütörtök

27.fejezet- I'm sorry, I love you

*Bogi szemszöge*

Fölkeltem. Harry nem feküdt mellettem. Megijedtem, hogy talán csak álmodtam az egészet és még mindig Magyarországon vagyok. Körbenéztem. Nem. A szálodában voltam.De Harry sehol...Fölűltem az ágyban.-Jó reggelt cicaa! - köszönt Harry a szoba másik végéből ahol tévézett. Én megtaláltam az ágymelett Harry levetett fehér ingjét és a bugyim. Ezeket magamra vettem. - nem muszály azokat magadra agatnod...- mondta perverz arckifejezéssel.- De mert még rosszat álmodsz. - mentem oda hozzá és mecsokólatm. Ekkor eszméltem fe, hogy Harry mesztelen. - Harry vegyél már fel valamit! - kiabáltam rá nevetve és elfordúltam.- jahj ne mááár...hiszen este. Láttad már. - vigyorgott.- Oké de most reggel van. - magyaráztam még mindig elfordúlva. Harry oda vett maga elé egy párnát...Én vissza mentem az ágyhoz megkerestem Harry alsóját és oda dobtam a fejére. Ő felvette.- Kávét? - tartotta oda a bögréjét nekem is.- Aha..kérek köszi. Öm..mennyi az idő?- Fél 11 felé. kb. - nézett a falon lévő órára.- Basszus nekem ma 1kor beiratkozásom van. és kikérdezésem. Haza kell jutnom, vagyis Laraékhoz és utána találkozom anyuékkal. Harry..? - éztem rá.- Igen?- Izéé...be szeretnélek mutatni a szüleimnek...- láttam rajta  amegdöbbenést.- Ö..okéé..rendben. Mikor hol? - kérdezte.- De Harry nem muszály ha nem akarod...- mondtam lestött szemekkel.- Én téged akarlak és a veled együtt járó kis dolgokat - emelte fel az államat és karolta áta derekamat...és ezekb bele tartozik a lehendő apósom és anyósom is...- mondta egy pimasz mosolyal majd megcsokólt. Nagyon jól esett amit mondott,de rájöttem, hogy indulni kéne.- Harry a ruhám...- mondtam mikor kezdembe vettem a szétszakadt ruhám. Harry túl nagy erővel húzta le a cípzáromat és egy kicsit tovább szakada a hátán.- Ne agodj ott van a széken amit hozattam neked. - mondta és muatott a székre addig bement a fürdőbe. Én:

Gyorsan felkaptam magamra és kopogtama fürőajtón. Harry kinyitotta az atót ő kijött én pedig bementem. Hamar megvoltam mindennel és elindultunk. Hívtunk egy taxit ami elöbb Harryt rakta ki majd engem a megadott címen. Anyáékkal találkoztam a házunk elött Laraék szomszédjában.- Szia kincsem! - köszönt Anyu.- Szasztok. - öleltem meg őket.- Hogy telt ez a pár nap míg távol voltunk? - kérdezte apa.- Hát..nagyon jól. Ő...az az igazság, hogy megismertem valaki. - mondtam elpirúlva. Apa kb olyan "hozom a pskát" fejet vágott. - I-igen? És hogy hívják. - anya- Harrynek hívják. Harry Styles. - pirúltam el mégjobban. - Harry..olyan ismerős ez a név...sokszor hallottam már valahonnan. - gondolkodott apa.- Igen...One driection. - vágta rá anya. - Milyen véletlen, hogy pont az a neve mint akiről annyit áradoztál. - mondta apa és bementünk a házba.- Azt is hozzá kellett volna tennem, hogy ő az? - húztam el a száat és vártam a reakcíókat. Igen a várt eredmény megvolt. Döbbent fejek és a hasonlók. - és hogyan? - mondta anya egy kb 3 perc után.- Lara álltal ismertem meg. Nagyon hosszú és...fárasztó trténet. - próbáltam terelni a témát. De még azt sem mondtam el, hogy ma meg ismerik. - van idő míg kész az ebéd. Amúgy, hogy tetszik a ház? Holnap után már költözhetsz át. -vigyorgott anya. - Az jó. Holnapután már 31. ? - néztem nagy szemekkel.- Igen kicsim. Holnap után után már mehetsz iskolába. Jó ez az egyik legrosszabb mondta amit ezen a nyáron átéltem de ennek is elkellett jönnie.- Szóval hol ismerkedtetek meg? - türelmetlenkedett apa. É elmeséltem nekik, hogy Lara Zaynel jár és Zoé Louissal. Aztán a folyamatról is beszámoltam...végűl ott jukadtam ki, hogy ma megkéne ismerniük.- Ma? Mikor? - nézett apa.- Ő...a beiratkozás után ...oda jönne a sulihoz és utána elmehenténk valahova...- magyaráztam félénken.- Rendben van. - csapta össze a kezét apa. Majd megkajáltunk és összeszedtem magam. Felhívtam Larat. Nem veszi fel. Aztán Zaynél próbálkoztam.*Z: Szia Bogi!*B: Szia...tudnád adni Larat?*Z: Lara nincs itt...próbáld őt. Azzal lerakta. Fura volt a hangja és csodálkoztam is,hogy incs ott mert Larank nincs itthon dolga. Na mind1. Majd átmegyek...


*Lara szemszöge*

11 óra van. Most kelltem. A fejem fáj. Szörnyű estém volt. Kisírtam magamból még a belimet is...Belegondoltam, hogy vajon, hogy érezhetett Zayn mikor megtudta, hogy Harry megcsokólt. Valószínüleg hasonlóan, de az egy fokkal "jobb" volt. Én láttam őket és nem tudom mit csináljak mert Selena egész este Zayn nyakán lógott és nem úgy tűnt mintha Zaynt zavarná. Minden esetre befejeztem. Nekem ez már sok. Az újságokban olyanokat írnak, hogy Zayn velem csalja Perriet és a hasonlók. Emberek százai utálnak holott nem is ismernek. Halálos fenyegetéseket kapok twitteren és facebookon. Én ezt nem tudom elviselni...Lementem a konyhába. Nem szóltam senkihez semmit csak gyorsan csináltam magamnak egy kávét és kész. Zayn nem hívott, nem keresett. Talán így akarja kimutatni, hogy ez így volt tervezve és szakítani akar velem. Vissza mentem a szobámba és úgy gonoltam, hogy majd egy One direction szám helyre rak, ahogy eddig is. Épp elekezőleg. Ahogy Zayn elkezdett énekelni egyre jobban hasadt szét a szívem. ma elkell mennem áncpróbára és Zoét is fel kell hívnom, hogy ma kell beíratkozni és beszélgeni. Megcsörgetem.
L*: szia Zo csak azért hívlak, hogy ugye oda érsz 1re a sulihoz?
Z*: Igen nem felejtettem el. Most tartok Louissal oda hozzád. De mi a baj? Olyan fura a hangod. Hova tüntél az este?
L*: majd itthon mindent elmagyarázok. Louis is be akar jönni?
Z*: Hát úgy gonoltam, hogy bemutatom mindekinek, ha nem gond.
L*: nem dehogy akkor majd találkozunk. Puszi.
Leraktuk. Nem sokárra meg is érkeztek. Zoé bemutatta mindkeinek. Carly a nővérem majdnem elájúlt...igen ő is szereti az 1D-t. Aztán följöttünk a szobámba. Az 1D poszterek egy doboba voltak gyömöszködve.
- Itt meg mi történt? - nézett körbe Zoé, mert minden one directionös cucc eltünt a polcaimról és egy dobozba raktam őket.
- Izé...össze vesztem Zaynel és nem bírom elviselni, hogy bárjóhova nézek ő néz vissza. - hadartam.
- És ezért engem is leszedsz. - szomorodott el Loui és réműlt fejet vágott. Persze csak viccelt.
- Igen Loui sajnálom. - mondtam. - gyertek űljetek le.
- Na akkor mesélj el mindent nagyon részletesen. - kérte Zoé. Én beszámoltam nekik. Louis megrázta a fejét.
- nem így ismertem meg Zaynt.Nem tudom mivan vele...vagyis lehet, hogy nem annak tűnt aminek látszott...nem tudom mit mondjak. - mondta Louis.
- Én meg pláne. - mondtam én is. Aztán még dumáltunk és Louisnak mennie kellett mert klippet forganak. 2-ig. Aztán Zoéval is csvegtünk egy sort. és elindultunk az iskolafelé. Busszal. Mikor oda értünk Zoé bement a váróba én meg a tánctermek részlegre. Gyorsan átöltöztem és bementem a terembe. A többiek is ott voltak. Steven is. Aki inkább rám sem nézett. Jól esett táncolni. Kiattam magamból mindent. Másnak az éneklés vagy ha verset költ az segít nekem a tánc. De még mindig nem tudom elfelejteni azt a pillanatot. Ahányszor lecsukom a szemem ez a kép villanik be elöttem.
- Grtulálok emberek. 10 perc szünet és folytatjuk. - mondta a tánctanár.Én oda mentem a táskámhoz és kivettem belőle a fáslit, hogy bekössem vele  aball térdem mert elkezdett fájni. fél 3 fele járhatott. Egyszer csak egy kopogás. Oda sem figyeltem. Biztos Addyhez (tánc tanár) jöttek...
- Öm...elnézést a zavarásért Lara tegnap nálam hagyta  atelefonját...- egy ismerős hang.
- Persze. gyere csak be. Add oda neki. - mondta kedvesen Addy. Felnéztem Zayn. A szívem hevesen dobogott. A pillanatok csigalassusággal játszottak le a fejembe. Zayn oda nyomott a kezembe egy iphone 4-et..természetesen nem az enyém. Nekem nem iphonem van...Mikor elvettem tőle a kezünk egymáshoz simúlt és a szemébe néztem. Abba a szem párba amelybe az első pillanatól kezdve szerelmes vagyok...igen. Aztán kiment. Körbe néztem a teremben. Mindenki engem nézett...Igen Zayn a barátom. Volt. vagy nem is tudom, hogy az -e még...Megnéztem a telefont. Megnyomtam a kioldógombot elösszőr a közös képünk villant fel majd a háttér amelyre ez volt írva: *I'm sorry. I love u. * Majdnem elsírtam magam. Gyorsan betugtam a teefont a táskába és vissza álltam a helyemre. Körbe néztem. Még mindig engem bámúltak.
- Mivan?! - kérdeztem tőlük.
- Semmi. - mondták szinte egy emberként. Majd folytattuk a táncolást. Zayn kint fog várni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése